|
A 2. Világháború után, a rögzített kép a nőkről a hivatali hölgy volt, aki háziasszonnyá és kyoikuvá válik házasság után. De a művelt nők egy új generációja került felszínre, akik dolgozói pályafutást kerestek.
A Japán nől példátlan számmal csatlakoztak a munkaerőhöz. 1987-ben 24.3 millió dolgozó nő volt (a munkaerő 40%-a) és 1975-től 1987-ig 59%-ot növekedtek. A részvételarány a munkaerőben lévő nőknek (azoknak az aránya, akik dolgoztak és 15 évnél öregebbek voltak) 1975-ben 45.7%-ról 50.6%-ra nőtt 1991-re és arra számítottak, hogy 2000-ig 50%-ot fog nőni.
1990-ben hozzávetőleg a 15 évnél öregebb nők 50-a vett részt fizetett munkaerőben. Ekkor, két jelentős változás következett be a munka útján. Az első háztartás alapú alkalmazástól több mint egy lépésre voltak.A parasztnők és a kereskedő és kézműves családoktól származóknak mindig dolgozniuk kellett. Az önellátás kevésbé volt már megszokott, bár, megszokottabb volt, mint az otthoni és munkahelyi elkülönülés, miközben a gyermekgondozás, az idősek figyelése és a házvezetésfelelősség új problémákat hozott létre. A második jelentős változás a férjezett nők munkaerőben való fokozott részvétele volt. Az 1950-es években, a legtöbb női alkalmazott fiatal és szingli volt; az 1960-as női munkaerő 62%-a soha nem volt házas. Néhány nő folytatta a munkát házasság után, leggyakrabban szakértői- és kormányi munkákban dolgozott, de kis számban. Mások elindították a saját üzleteiket vagy átvették a hatalmat a családi üzletek fölött. Általában, a nők házasság után hagyták abba a fizetett munkát, majd miután a legfiatalabb gyerek iskolába járt, visszatértek. Ezek a középkorú újáncok áltaéában alacsony-fizetésű, részidős szolgáltatást vagy gyári munkát kaptak. Az egyenlőségnek és a státuszuk egy kevés javulásának nyújtott törvényes támogatás ellenére a férjezett nők megértették, hogy a férjeik munkái hosszú órákat és extrém elkötelezettséget követeltek. Mivel a nők átlagosan 60%-al kerestek többet, mint a férfiak, legtöbbjük nem találta előnyösnek azt, hogy házasság után teljes munkaidejű, felőles munkát vállal, ha teheti nem hagyja senkire a háztartást és a gyerekek gondozását.
A nők státusza még változik a munkaerőben a 80-as évek végén, legvalószínűbb volt a változások eredményében, amit a népesség öregedése idézett elő. A hosszabb élettartamok, kisebb családok és csoportos születések, és annak a csökkentett elvárásnak, hogy a gyermekeik idős korban törődjenek velük, minden vezető nő részt vett a munkaerőben.
Hasonló részük a demográfiai gyárak - alacsony születési arányok és az előkelő világ reménye is megváltoztatta a munkahelyi igényeket a férjeken. Például a férfiak hosszú időszakokkal számolva felismerik a szükségüket a különböző feleségeikkel kapcsolatban.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
